- Kecskefejő - nézett rá egy pillanatra a férfi, és abban a percben  tudta, hogy az előbb kiolvasta a szeméből az üzenetet, és nem veti meg érte, tudja, és megérti, mert ő is ugyanazt érzi, ugyanúgy lángol és vágyakozik. De mert ő nő, amaz meg férfi, ezeket a dolgokat soha nem vallhatják be egymásnak; mindkettőjüket kötelezi valami furcsa tartózkodás, mindaddig, míg eljön a pillanatuk, ami lehet holnap vagy holnapután, vagy soha - nem választhatják meg maguk az idejét. (Daphne du Maurier: A francia kalóz szeretője)